Társörökösök vagyunk, akiknek feladataik és küldetésük van

Dr. Bándi Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes nevéhez fűződik a bő harminc éve létrejött Környezetvédelmi szakjogász, majd Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember képzés. Őt kérdeztük.

Mivel magyarázza, hogy létrejötte óta töretlen az érdeklődés a környezetvédelmi szakjogász képzés iránt?

A kilencvenes évektől kezdődően folyamatosan létezik az az igény, hogy a környezetvédelem iránt érdeklődő, de nem ebben a témában szakosodott, mégis e témába belemerülő, ezen a területen munkát végezni szándékozók hozzá jussanak a legfontosabb alapvető ismeretekhez. Ne felejtsük el, hogy környezeti jogi képzés az egyetemeken a mai napig sincs olyan mértékben jelen, mint itt, a szakirányú továbbképzésen. A nem jogász képzéseken pedig – ezt azért említem, mert bár eredetileg ez a képzés csak jogászoknak készült, mégis, a nem jogász szakemberek nyomásásra nyitott lett a jogi diplomával nem rendelkezők számára is – a környezeti jog kérdései nem nagyon merülnek föl. Ez a képzés minden olyan környezeti jogi kérdésre próbál kitérni, aminek bővebb megismerése fontos lehet.

Vegyük sorra ezeket a területeket!

Nem csak jogi kérdésekkel foglalkozunk, hanem a környezeti problémák természettudományos, környezetpolitikai és környezetgazdaságtani alapjaival is. Jó példa erre a klímaváltozás. Manapság a klímaváltozásról nagyon sokat beszélnek, tudnunk kell tehát, hogy mi váltja ki a jelenséget, mi a következménye, mennyire valós a probléma. Megismertetjük a hallgatókkal a jogvitákban érvényesülő alapvető elméleti környezetjogi elveket, amik akár EU-s szinten, akár hazai szinten pl. az Alkotmánybíróság gyakorlatában merülnek fel, és foglalkozunk a közigazgatással is, mint a környezetvédelem legerősebb oszlopával a jogi kérdések területén, annak is az általános és különös részével, tehát az egyes területekre is kiterjedő módon is.

Kisebb óraszámban ugyan, de foglalkozunk a polgári jog és a büntető jog területeivel is. Kikerülhetetlen a nemzetközi környezetjog, az EU–s környezetjogi kérdések, hiszen ne felejtsük el, hogy a hazai környezetjognak jelenleg is mintegy 80%-át az európai integrációs joganyag határozza meg.

Hogyan tudják a lépést tartani mindezzel a nem jogász hallgatók?

A nem jogász hallgatóink számára jogi felkészítő kurzus sorozatot tartunk polgári, alkotmányos és közigazgatási témákban, hogy ne rögtön a specifikus területekkel szembesüljenek.

Ha ki kéne emelni a képzés három fontos elemét, mit emelne ki?

Ha röviden kellene jellemezni azt, amivel foglalkozunk a kurzuson, akkor kiindulva az Egyetem katolikus jellegéből, a teremtésvédelmet mondanám. Felelősek vagyunk a teremtésért, ahogy azt a vatikáni dokumentumok mondják, társörökösök vagyunk, akiknek feladataik és küldetésük van.

A másik nagyon fontos elem a jövő nemzedékének a kérdése. Megfelelő környezeti szabályozás, annak végrehajtása és alkalmazása nélkül nincs esélye a jövő nemzedékének arra, hogy legalább megközelítőleg hasonló körülmények között éljen mint mi. Ez tehát mindenkinek személyes érintettséget is jelent.

A harmadik pedig az integratív szemlélet. Nem tudunk kizárni olyan területet, amit a jog ne érintene és ne lenne európai integrációs vonatkozása. Talán ez a legnagyobb olyan jogterületi rész, ami leginkább az európai uniós jogi követelmények által kormányzott.

Ki mindenki bevonásával sikerül ezt a szerteágazó ismeretanyagot átadnia a hallgatóknak?

Olyanokat vontunk be az oktatásba, akik hosszú évtizedek óta a témának avatott szakértői. A környezet természettudományos alapjait ifj. Dr. Zlinszky János tanítja, aki ez egyik fő megalapozója volt az ENSZ fenntartható fejlődés céljainak, mint szakértő. A nemzetközi környezetjog területéről kiemelném a Karunkról Dr. Szabó Marcellt, környezetgazdaságtan témában Dr. Szalai Ákost, aki már hosszú ideje sajátosan környezetgazdaságtani kérdésekkel foglalkozik. Oktatóink között szerepel volt államtitkár, legfőbb ügyészségi ügyész, a büntetőjogi tárgyakat Dr. Polt Péter legfőbb ügyész jegyzi. Én környezetjogi alapozást, európai környezeti jogot és közigazgatási órákat tartok. Tehát azt mondhatom, hogy felkészült, a témában hosszú ideje dolgozó kollégák oktatnak, ők biztosítják talán arra a garanciát, hogy ennek a képzésnek van gyakorlati haszna is.

Kik jelentkeznek elsősorban a képzésre?

Sokan, különböző okokból. Szakértők, akik a környezeti joggal találkoznak és rájönnek arra, hogy jogi ismeretek nélkül önmagában a szakértelem, a szakmai tudás néha nem elég. Vannak ügyvédek, akik szeretnének foglalkozni környezeti jogesetekkel. Közigazgatási szakemberek minisztériumoktól, önkormányzatoktól, akik ugyancsak a saját munkájuk során folyamatosan környezeti ügyekkel foglalkoznak, de hiányzik az az általánosan áttekintő alap, amely a számukra több esélyt ad arra, hogy még jobban tudják a feladatukat ellátni.

Ügyészek is gyakran előfordulnak, bírák is alkalmanként, de ők inkább saját elhatározásból, mert gyakran találkoznak ilyen üggyel. A mostani képzésen közbeszerzési szakértő is van, a Közbeszerzési Hatóság is egyre nagyobb figyelmet fordít az úgynevezett zöld közbeszerzés gyakorlatára és ennek az elemeire. Tehát az itt megtanultakat lehet közvetlenül alkalmazni és alkalmazzák is. Nagyon jó érzés az, amikor egy húsz éve itt tanult ügyész kolléga megkeres, mert valami olyan a környezetjoggal kapcsolatos speciális problémája van, amihez jó lenne, ha támpontot adnánk.